New york, new york

Voltál New York-ban?

Amerikáról aztán mindenkinek meg van a véleménye. Mikor visszajöttem rengetegen kérdezték, hogy csináltam, hogy mentem ki, milyen volt? Sokan azt állították, ők még senkit sem ismertek, akik megjárták New Yorkot és nem lettek volna odáig meg vissza. Én erre csak mosolyogtam, sok embert ismerek én aki megjárta New Yorkot. Nekem már a nagymamám is egészen sokat utazott, aztán édesapám még többet, és így jutottunk el hozzám. Természetes, hogy én is vágyom a világra.

Az első két ember, aki elmeséléséből hallottam a tengerentúlról ők voltak. Nagymamámnak egyáltalán nem tetszett Amerika. Bezony, egy kicsit sem. Soha többé nem vágyott ki. Édesapám pedig egyenesen rajongott Amerikáért. Abszolút másképpen élték meg. Én pedig megint másképp.

Philyt kicsit fájó szívvel hagytam ott, nagyon tetszett nekem az a város. De enyhítette ezt az érzés az a tudat, hogy oda készültem amit édesapám így hív: ,,a világ fővárosa”. MegaBus-szal érkeztem. Philadelphiából New Yorkba utazni így nagyjából 3000Ft-omba kerülhetett. Persze a jegyeket előre és neten érdemes megvenni. Borzasztó milyen olcsón lehet ott utazni. Tiszta Amerika! 🙂

Kár is lenne napokra felbontani az eseményeket. Túl sok minden történt ahhoz. Ahogy beértünk New Yorkba már mentünk is a metróba. Ami csodás New York-ban az a metró, erről itt írtam bővebben: New Yorki metró. Tehát szépen gyorsan eljutottunk a szállásig. Majd nekivágtunk a világ fővárosának.

A város

New York is egy más világ. Képzeljünk el egy olyan helyet, ahol a telkek ára már-már a gazdagok számára is megfizethetetlenek. Na ilyen Manhattan. Annyira értékesek a telkek, hogy egyetlen egyet leszámítva (Macy’s), nincsenek bevásárlóközpontok. A vonatközlekedés annyi helyet foglalt el, hogy valamikor az 1900-as években az egészet a föld alá robbantották, mert így olcsóbb volt. Cseppet abszurd.

New York nagyon látványos, itt tényleg minden van, kivéve mondjuk zöldségest 🙂 De tényleg napokig el lehet nézelődni. És ezt elég sokan meg is teszik, mert mindenhol csak turistát látsz.  Sokszor döbbentem meg, mennyire sokféle ember lakik ebben a városban. Tudom, hogy egész Amerika a bevándorlók országa, de ez itt mutatkozik meg leginkább. Rengeteg érdekes ember!

Egy Európai embernek nagyon izgalmas New York. Rengeteg amerikai film játszódik itt, egy csomó ismert hely. Felhőkarcolók. Apropó felhőkarcolók, az azért kicsit furcsa, hogy a templomok, amik nálunk a legtöbbször a legmagasabb épületek, itt viszont ki sem látszanak a 100 emeletes épületek mögül.

 

 

Ami mondjuk váratlanul ért, az a szemétszállítás. New Yorkban a szemétszállításra nincsenek kukák. Tehát a szemétszállítás napján mindenki szépen kirakja az utcára a szemetet, szigorúan szemeteszsákban. Azért gondoljunk bele abba is, hogy ott egy 80 emeletes házból rakják ki a szemetet… Elég kemény látvány.

Gasztronómia

A Philadelphiás elmesélésemben említettem, hogy a kaja ott még ehető volt. Nos életemben ez volt az első hely, ahol nem tudtam megenni az előre leperkált reggelit. A tojásnak nem volt íze, felvágott nincs, zöldségről nem is hallottak. Szóval mélyfagyasztott, gyorskész reggelik. A kedvencem a lekváros fánk volt. Ezt azóta is boldogan mesélem.

Gondoltam: Amerika = fánk, hiszen mennyi filmben van, és milyen hatalmas fánkok voltak a reggelinél! Hát elvettem azt, amelyik a legszebben nézett rám (ne felejtsük, hogy ott minden hatalmas, pont ráfért a tányérra) és beleharaptam. Nekem életemben semmi gondom nem volt az édessel, de ott azt hittem rögtön elhunyok diabétesz problémákból adódóan. Még kettőt haraptam bele, ekkor eljutottam lekvárig. Még a szemem is elkerekedett, aztán felhagytam vele és kidobtam… Tehát reggelit az kérjen, aki tud joghurton és pirítóson élni, és a srácok inkább ne 🙂

Az előző történetből egyenesen következik, hogy az ebédet nagyon vártam. Szerencsémre a New Yorki éttermek teljesen jók voltak. Egy barátom, aki jól ismer és korábban járt kint Amerikában, annyit tanácsolt nekem mielőtt kiutaztam, hogy egyek ott egy steak-et, kerül amibe kerül. Így hát utolsó előtti nap elmentem a Rare Bar & Grill nevű helyre és rendeltem egy Cowboy RibEye Steaket. Csodás volt. Szóval én is ezt tudom ajánlani, egyél ott egy Steaket!

Tippek turistáknak

New Yorkban a legnehezebb, hogy mit nézz meg. Annyi minden van. Az első pár napban túl esetem a kötelező Szabadság szobron. Előző nap szakadt az eső és akkora ködöt még addig nem láttam. Egy jó képem nem lett róla 🙂 A szoborba külön jeggyel lehet bemenni, majd egy harmadik külön jegy kell a koronába. A koronás jegyek még szezonon kívül is hónapokkal előbb fogynak el, a talpba pár héttel előbb. A talpba vettem jegyet, ott volt egy jó kis kiállítás. A koronából a köd miatt úgyse láttam volna semmit, de jegyem se volt 🙂

Következő nap néztem meg az Empire State Buildinget, amit viszont semmi pénzért nem szabad kihagyni. Kevés felhőkarcolóba lehet turistaként bemenni, abba pont be lehet. A jegyet bármikor felhasználhatod (ellentétben pl a Szabadság szobor jegyével, ami adott napra szól), és nincs időhöz kötve. Tehát, ha ügyes vagy megnézed mikor sötétedik és előtte 2 órával odamész. Úgy látod világosban is New Yorkot, naplementében és sötétben is 🙂 Az Empire State Buildingnél is több jegy van, ezt azért érdemes tudni, aki már ott van az általában szeretne felmenni a 102. emeltre is, nem csak a 86.-ra.

Amerikában a nagyobb látványosságoknál és nemzeti szimbólumoknál airport szintű security check szokott lenni. A Szabadság szobornál 2-n is végig kellett menni. Ezt azért szintén érdemes beleszámolni. Nyáron órákon át állhatsz sorba, hogy bejuss.

Olcsó ám látványos program a Metropolitan múzeum. Az igazság az, hogy rendkívül időrabló. A jegy 20 dollár magassága – diákkal a fele -, tehát nem túl sok. Ezért cserébe több, mint két millió tárgy van kiállítva. A múzeum 19 részből áll és több mint 190,000 m² alapterületű, lehetetlenség egy nap alatt alaposan végignézni. Művészeti múzeumként hirdetik, de festményektől kezdve régi fegyverekig, pajzsokig minden megtalálható benne. Mikor én voltam, még hangszerkiállítás is volt.

Én mindenhova kitalálok valami spontán programot is. Másoknak is ezt ajánlom, kell olyan nap, amikor csak úgy elindulsz és körbe nézel minden cél vagy rohanás nélkül. Amerikában felkerestem pár régiségboltot. Nem vettem éppenséggel semmit, de jó volt elnézelődni. Aztán beültem Brooklynban egy bárba, ahol beszélgettem pár helyi lánnyal. Elhívtak egy koncertre, velük mentem, klassz este volt. A helyiek nagyon barátságosak voltak. Sokat kérdeztek, sokat meséltek. A legtöbben azt is tudták merre van Magyarország 🙂

Esőben, vagy esti programnak meleg szívvel ajánlom a Grand Central Terminalt. Az egész pályaudvar építészeti remekmű, de mint mondtam az érdekesség, hogy a vonatközlekedés a földfelszín alá kényszerült. 67 vágány van melyek két szinten helyezkednek el. Nem épp egy Déli Pályaudvar. Egy filmben láttam a suttogó falakat – whisper gallery –, amikről egyébként egész kevesen tudnak. Amikor a boltív két végében álltok tisztán halljátok egymást, úgy hogy köztetek emberek sétálnak el, akik mit sem sejtenek az egészből. Kiválóan működik. Engem megnyert.

Az utolsó program ajánlóm a Roosevelt Island. Ugyanis a szigetre – a metrón kívül – metro card-dal használható libegő visz át. Látod a várost fentebbről, és nagyon szép a sziget is.