Visszlát egy hónap múlva
Nehéz, ha az ember nem tud kivenni szabit, hogy készülődjön. Már két napja pakolok ki és be. Ez így jó, az úgy jó. Mi kell még? A Luklai repjegyemen az szerepel: Baggage 15 Kg. Szóval 15… az lehetetlen. De vajon lehet-e többet vinni? Mégiscsak több hetes túrára megyünk… A táska több mint 2 Kg, a hálózsák még 2, a ruha 8… és még nem vittem semmit. Szóval az utolsó éjjelem azzal telt, mit is lehetne nem elvinni azok közül a cuccok közül, melyek többségét ide vettem, egy vagyonért. Végül éjfél fele úgy döntöttem: kész. Igazából mindegy. Alvás.
Szóval elindultam a reptérre október elsején, hogy neki vágjak életem első Ázsiai útjának egy hatalmas hátizsákkal. Tudom, hogy rengeteg minden fog történni ezalatt a 25 nap alatt és hogy ez nem kis dolog. 2015-ben minden szabadság, minden spórolt pénz az utazásra lett allokálva. Már most érzem valami megváltozott.
A család visz ki a reptérre. Úgy döntöttek megkímélnek a cipekedéstől. Én meg örültem a felajánlásnak. Így legalább nem kell megszakadnom! Aztán rájöttem, hogy én ezzel a zsákkal több ezer métert megyek majd a hegyekben felfelé… Biztosan felemelő lesz 🙂
Szóval reptéren kirak, gyors búcsú a horrorisztikus parkolás miatt Ferihegyen és táska fel. Egyből össze is futottam a báróval és megbeszéltük ki mit hozott. Check In. Azért jó a reptéri Check In a hátizsákos utazóknak, mert pontosan tudod mennyit cipelsz. Így látod kisebb vagy nagyobb lett a táskád útközben 🙂 A báróé 18 az enyém 24 Kg volt. Hát az nem 15.. De sebaj, a nemzetközi járatokra még 30 Kg-os poggyászt váltottunk. A Nepálit pedig majd meglátjuk helyben, nem igaz? Igaz.
Az első állomás
Talán említettem talán nem, úgy döntöttünk Nepált Isztambulon keresztül közelítjük meg. Legalábbis a csapat egyik fele. Ennek több oka is volt. Én nagy ember lévén nem szeretek egybe tizen órákat kényelmetlenül utazni. Isztambul kb 2 óra repülővel, a repjegy nagyjából 15-20 ezer Ft és sosem jártam még ott. Ideális célpont és pont útba esik.
Amúgy meg Nepál, mint első Ázsiai ország… jobb lenne valami határvonal európa és nepál közt, hogy felkészüljünk az Ázsiai kultúrára. Erre tökéletesnek véltük Törökországot. Szép, érdekes, más. Tehát első repülőnk egy fapados WizzAir, ami egyébként meglepően kényelmes és zökkenőmentes járatnak bizonyult. Elhagyni az országot mindig a legkönnyebb..
Szóval késés nélkül indultunk el és minden rendben van. Már a levegőből is úgy tetszik, hogy szép tengerparti város ez az Isztambul. Csak nézem és nézem az ablak melletti székemből, miközben leszállási engedélyért körözünk vadul…
