Iratkozzon fel email címével a Blogra

Adja meg email címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.

Kauri fák avagy az Entek Új Zélandon

Érdekes dolgok, hogy az ember életéből milyen dolgok ragadnak meg. Én például mai napig emlékszem, hogy az egyik kedvenc olvasmányom Dorling Kindersley: A tudás nagy könyve volt. Tele volt izgalmas témákkal, és gyöngyörű képekkel. Ott olvastam először Sherman tábornokról, a világ legnagyobb fájáról, de álmomban sem gonodltam volna, hogy egyszer én is találkozni fogok hasonló termetű fákkal.

Kauri

Persze Sherman egy mamutfenyő, Új Zélandra pedig úgy érkeztem, hogy a Kauri fákról nem is hallottam. Az is lehet, hogy szerepelt a kedvenc kis könyvemben, de mikor forgattam még olyan kicsi voltam, hogy annak is örülök, hogy a címére emlékszem. Minden esetre a világ második legnagyobbra (ezt azt hiszem térfogatban mérik) növő fája a Kauri. Ez egy Új Zélandon őshonos faj, amiből sajnos már sok hatalmas példány elpusztult az utóbbi években. Volt ami fakitermelés áldozata lett, volt jópár ami földrengésben dőlt ki, néhány viharban, és nem kevés valamiféle kauri betegség áldozata.

Új Zélandon mára már eléggé élen járnak a természet megóvásában, de arról, hogy mi is ez a kauri betegség csak találgatások vannak. Sajnos ha egy fát megtámad, az záros határidőn belül ki is hal. Így jelenleg leginkább a kór terjedését tudják hatékonyan szabályozni, gyógyítani még nem tudják a beteg fákat.  Mindenhova ki is írják, hogy soha ne térjünk le a kiépített útról, minden be és kilépéskor le kell mosni/takarítani a cipőnket, amihez eszközt és építettek ki.

Táne Máhútá avagy Lord of the forest

A legnagyobb látogatható Kauri fa Tane Mahuta névre hallgat. Nagyjából minden szám becsült, amit közzétesznek róla, de a magassága kb 50 méter, az első ágai nagyjából 18 méternél ágaznak el, és a törzsének kb 8 méteres átmérője van. Elég monumentális darab, mégis számomra a legérdekesebb információ az volt, hogy a korát 2300-2500 évesre becsülik. Belegondolni is nehéz, hogy mit jelenthet az, hogy egy fa megélt 2000 évet. Én eddig azt gondoltam (persze most jól lejáratom magamat, hogy ezek a fák pár száz, nem pedig pár ezer év alatt nőnek ekkorára. Minden esetre a Tána Mahutánál vannak jóval idősebb Kauri fák is, ahogy beszélgettem az egyik alkalmazottal azt mesélte, hogy öt, tíz, sőt 15.000 éves fák is vannak a Waipoua-erdőben, mely a világ legnagyobb kauri erdeje.

Kauri gyanta

Ha a fa valahol sérül, pl letörik egy ága, akkor a helyén egy fajta védelmi mechanizmusként gyantát növeszt. Ami érdekes, hogy ilyen nagy és idős fának, nagy és idős gyantája van (értsd 20-40 kg körüli darabok is vannak). A gyantát régen mindenfélére használták (rágógumitól a linóleum gyártásig), és Új Zéland egyik legkomolyabb export cikke volt (19. század vége).  Mára már nincs ipari felhasználása, viszont polírozva gyönyörű borostyánszerű színe van (gyakran mindenféle rovart is lehet benne látni, tiszta Jurrasic Park), ezért ékszereket, dísztárgyakat, szuveníreket csinálnak belőle. Egyébként a gyantát nem a fáról szedik (mondjuk a rágóhoz elvileg a friss kell), hanem a régi (több 10-20.000 éves gyanták az igazán értékesek, hanem kiássák őket a földből).

Kauri múzeum

Végül a legtöbb infót a Kauri múzeum tárlatából idéztem fel. Meglepően nagy, sok kultúrális érdekességet tartogató múzeum, szóval aki az Északi szigeten jár, és akit érdekel hogyan éltek Új Zélandon az emberek 100-150 éve, hogyan tudtak kivágni egy ekkora fát baltával, vagy elvonszolni 40 ökörrel, vagy érdekli Új Zéland legnagyobb Kauri gyanta tárlata, az térjen be, és járja körbe a múzeumot (25 nzd-be kerül, de valamit, valamiért, ez itt átlag ár).


Copyright © Doma - 2018