Díszüvegek a nagyvilágban

Sziasztok! Szépen lassan kiderül mindenféle az életemről, családomról, barátaimról, hobbijaimról. Most úgy döntöttem, egy olyan dolgot mutatok be az utazásaimon keresztül, amivel már gyerek korom óta szoros kapcsolatot ápolok, az üvegművészettel.

Édesanyám és édesapám már akkor dolgoztak Tiffany üvegeken, mikor én még meg sem születtem. Mindig is jó érzékkel tudták megválasztani a színeket, formákat, kompozíciókat. Nem hiába, művész családba születtem! Azonban az élet nem csak játék és mese, ahogy nőttem, egyre több részét ismertem meg a munkájuknak, én is elkezdtem üvegezni. Ennek jórészt persze az volt az oka, hogy a zsebpénzemből már akkor sem futotta világ megváltó terveimre, szerettem volna többet. Ezért díszüvegre fel felkiáltással, üveg lepkéket készítettem. Ekkor édesanyám a Westel céget erősítette, megkértem őt, rakja ki a munkahelyén, hiszen én már csak koromnál fogva sem tudtam volna árusítani. Előbb-utóbb ráraboltak a munkatársak és én boldogan vehettem annyi Master Crok csipszet, amennyi belém fért…

Szóval az egész innen indult, aztán később sok-sok munkában segédkeztem. Útjaim során pedig egyfajta szakmai ártalom lett az üveg fotózás, most pedig úgy döntöttem megosztok néhány képet.

Amerika és a Tiffany üveg

Sokan nem teljesen értik mi köze Amerikának az üvegezéshez. Mi a különbség a Tiffany technika és az ólomüveg készítés között, ezért gyorsan összefoglalnám a lényeget. Az ólomüveg egy Európából származó technika. Valószínűleg ez senkinek sem jelent sok újdonságot, millió templom ablakában ott figyelnek ezek a díszes üvegek. Ami megtévesztő, hogy itt nem kézzel festik az üveget, hanem még az üveg gyártása nyerik el az üvegdarabok a színüket. Ezáltal az üveg színe nem fog fakulni, viszont a minták részletessége is korlátolt.

Az ólomüveg technika lényege (egyszerűsítve) tehát, hogy egy keretbe rakják össze az előre kivágott üvegdarabokat, majd a köztes helyeket ólommal kiöntik. Sok probléma van ezzel a módszerrel, de a leglényegesebb az ára. Az ólom mindig drága volt és lesz, ez pedig minden csak nem költséghatékony megoldás.

A 20. században azonban Amerika igen sok pénzt és energiát ölt abba, hogy behozza azt a kultúrát, amit Európa ezer év alatt halmozott fel. Számos új építészeti megoldás született, ilyen a Tiffany üveg is. Az üveg hatása roppant hasonló, az ólomüvegéhez a különbség csak az, hogy az üvegdarabok szélét egy rézfóliával látják el. Ennek segítségével az üveget forrasztással lehet egymáshoz erősíteni. Ebből kifolyólag – bár még mindig költségesen, de – az ilyen üvegek akár a lakosság számára is elérhetővé váltak. Megjelentek a Tiffany lámpák, Tiffany ablakok magán tulajdonú épületekben.

Törökország

A törököknél nem a Tiffany hódol, hanem az üvegmozaik. Itt apró darabokra vágjuk az üveget, egy felületre tesszük fel, majd egy csemperagasztó jellegű anyaggal kifugázzuk. Nagyon tetszik ez a műfaj, de lámpát még sosem csináltam belőle. Itthon nem igazán lehet hozzá burát kapni, amivel meg lehetne csinálni. Nagy tervem, hogy mikor legközelebb Törökországban járok hazahozok egy lámpát magamnak. Ezek a ezer színben pompázó lámpák remek hangulatvilágítást tudnak este nyújtani. Sajnos olvasni, írni, rajzolni, stb, nem valószínű, hogy elég lenne.

Románia

Sok helyen láttam még szép üveget, de Romániát emelném most ki. Azon belül is két hely tetszett: Nagyvárad, ami itt van nem messze, illetve a Vajdahunyadi vár. A Hunyadi vár üvegét tettem az album borítóképébe, szóval már ismeritek. Nagyon egyszerű, de mutatós üveg. Az ilyeneket nagyon szeretem. Ez pedig itt lent a Nagyváradi alkotás. Többnyire Tiffany, a holló pedig festett motívum.

Tiffany üveg készítés itthon

Végül ez itt a reklám helye. Hiszen, ha itt vagy, talán te is kedvet kaptál egy különleges ablakhoz, ajtóüveghez vagy lámpához. Teljes szívvel tudom ajánlani édesanyámat, aki immár több, mint 25 éve foglalkozik üvegezéssel. Erről bővebben itt olvashatsz: ólomüveg, tiffany üveg készítés.

Köszi, hogy itt jártál!