Túrázás Nepálban III. -Mi az, ami nem kell

Meséltem már, hogy mikor elindultunk, nem igazán tudtuk eldönteni mire lesz valóban szükség, és mire nem. Most azonban pontosan leírom, hogyan is nézett ki ez az egész élőben. Két oka van, hogy nem érdemes felesleges terhet vinnünk, az első és legfontosabb, hogy nem fogjuk bírni a túrát. A második szintén nem elhanyagolható, hogy a Luklába tartó repülőn felár nélkül csak 15 kg súlyt lehet vinni. Nézzük, mik azok, amik könnyítenek a terhünkön:

1.) Teaházak – Szállás – Ne sátrazz!

Erről voltak feltételezéseink, de az igazat senki sem írta le teljesen. Vittünk sátrat, ha a szabadba kellene aludnunk. A sátor miatt vastagabb hálózsákot, izolációs fóliát, bivakzsákot, felfújható matracot – na ne a vendégváró franciaágy kivitelre gondoljunk -, stb stb stb. Valljuk be a sátrazáshoz sok minden kell, és ez mind otthon hagyható.

Az igazság az, hogy Nepál hegyeiben a szállás roppant mód olcsó. Egy szoba nagyjából 400 rúpiába kerül (2 főre), ami 1000 Ft körül mozog. Tehát ennyi pénzért, már érdemesebb ágyban tölteni az estét. Ami viszont becsapós, hogy ebben többnyire tényleg csak egy ágy van benne. Külön kell fizetni a reggelit, áramot, de legfőképp a meleg vizet. Bizony a zuhany nagyjából 2x annyiba fog kerülni mint a szállás. De mivel ezt sátrazás esetén is meg kéne tenni, nem tudsz a sátorral, sem időt, sem pénzt spórolni. Arról nem is beszélve, hogy ezek a hegyek igencsak meredekek, az utakon pedig sokszor találkozol jakokkal. Egyetlen sátrat sem láttunk utunk során, és ennek oka lehet.

2.) Müzli szeletek, csokoládé, ételek

Szinte minden második kérdés mióta hazajöttem, hogy mit ettünk kint. Tücsköt, bogarat? Az igazság az, hogy ilyen magasságban kevés állat él meg, szóval erre a hegyen elég kevés az esélyünk. Egész jó kaják vannak kint. Erről már írtam is egy bejegyzést: Nepáli ételek.  Vittünk viszont müzli szeleteket – főleg én –. Nem rajongok az ilyen szeletekért, nem tudnék hetekig csak ezen élni. És egyébként lehet a hegyen is venni. Tehát én azt mondom felesleges minden napra vinni ilyesmit. Egy minimális mennyiség jól jöhet, de egyébként kapható a hegyeken csokoládé és müzliszelet is. Persze drágább lesz, mint itthon, de nem kell cipelnünk egész úton. És csak annyit veszünk, amennyit kívánunk.

3.) Ruhák

Nagyon fontos, hogy a ruhákat ésszel pakoljuk, mert sok súlyt és helyet foglalnak! Már írtam erről is egy bejegyzést itt, de azért itt is hangsúlyozom: nem kell 4 pulóver, se 3 sál. Igyekezz nagyon okosan pakolni, mindenből annyit, hogy legyen váltás ruhád, mosás esetére, és tudj rétegesen öltözködni. De legyen a szemed előtt, hogy fel fogod-e venni, amit beraksz. Tapasztalt túrázóknak persze már van ebben rutinjuk.

Nem kellett egyébként a bakancsra hólánc sem. Váltócipő, vagy papucs jól jöhet, de mindenképp bejáratott bakancsban indulj útnak. Napszemüveg szintén indokolt volt.

4.) Ami még szóba jöhetne

Lássuk mik is voltak, azok a dolgok, amiket elvittem még és semmi hasznát nem vettem. Nem volt különösen drága az étel a helyeken, persze a fővároshoz képest arany áron ment minden. De azért 800Ft körül már meg lehetett ebédelni. Ezzel szemben pékség nemigazán volt, ezért evőeszközt, kanálgépet felesleges vinni.

Nem kellettek gyógyszerek. Persze ez relatív, ha éppen beteg leszel jól jön, ha nálad valami fájdalomcsillapító, de összességben nem érdemes a dolgot túl reagálni. Széntabletta az egyetlen, ami azért ajánlott. Általánosságban könnyű ételek vannak, de az erős fűszerezést vagy a jaktejet nem lehet előre kiszámítani hogyan reagálja le az ember gyomra. Ezen kívül az az igazság, hogy hihetetlen élmény volt olyan helyen túrázni, ahol 5 nap sétára van a legközelebb autó. Teljesen tiszta a levegő, egyikünk sem volt náthás, semmilyen légúti problémánk nem volt. A hegyi betegség az egyetlen amivel szembe kell nézned, de erre nem ajánlott gyógyszert vinni, mert csak a tüneteket tompítja.

Sokat hallottam arról is, hogy a magasban majd mindenki horkol, meg érdemes füldugót vinni. Nos, én nagyon jól aludtam füldugó nélkül. Inkább az volt a jellemző, hogy érdekes álmaink voltak. Azt hiszem mindannyian intenzíven álmodtunk zagyvaságokat.  Ezenfelül a magasban sokszor nehéz elaludni. Én jól aludtam a többiek kevésbé, mikor lefekszel komolyan kezd el verni a szíved és hiába vagy fáradt van, hogy nehéz elaludni.

Na azt hiszem ezzel a Nepálhoz szükséges felszereléseket befejeztem. Remélem volt benne pár használható tipp. A következőkben még írok egyet s mást a túráról, képeket mutatok. És írok a fővárosról is.



Copyright © Doma - 2017