Edmund Hillary és Tenzinh Norgay

A himalája fia

Már a kezdet kezdetén eldöntöttem, hogy fel fogom ide tenni az általam érdekesnek vélt, témákba vágó könyveket. Most úgy döntöttem, legyen a Himalája Fia az első ilyen. Mikor először hallottam róla, kifejezetten kritikusan álltam hozzá. Mi lehet érdekes egy hegymászó életrajzában? Szeretem én a hegyeket, de inkább ott lenni jó. Látni a tájat, belélegezni a friss levegőt, jól eső érzéssel végignézni az úton amin feljutottam. A könyvről azt gondoltam, ez leírva nem lesz valami izgi. Tévedtem.

Tenzing Norgay

Mint említettem ez egy életrajzi mű. Tenzing Norgay visszaemlékezései alapján készült. Ő mászta meg – Edmund Hillaryvel – a világon először a Mount Everestet, 1953 május 29-én (felső képen Norgay a jobb oldali úriember, Hillary pedig  Tenzing jobbján). Sok hegymászó adta írásnak a fejét, de visszaemlékezéseik néhol azért erős túlzásnak hatnak. Tenzing olyan szerénységgel meséli el élete mászásait, hogy az már önmagában is becsületességet sugároz.

Könyvét úgy kezdi, hogy kicsit bemutatja önmagát. Saját bevallása szerint tanulatlan ember, hiszen gyerekkorában szülőföldjén nem volt oktatás. Azért későbbiekben ráébred az olvasó, hogy a tanulatlan szót cseppet túlzás egy olyan emberre használni, aki bejárta a fél világot, és beszél 5 nyelven.

Serpák

Majdnem minden hegymászó, túrázó de még a kirándulgatók többsége is hallotta már ezt a szót, Serpa. Legtöbben hegyvidéki teherhordókkal azonosítják a fogalmat. A Serpa valójában egy, a Himalája lábánál élő hegyvidéki nemzetség. Tenzing is a Serpa népből került ki, ezért sokat mesél a helyiekről, szokásaikról.  A könyv önmagában is különleges. A legtöbb könyv – azért valljuk be – nem Ázsia hegyeiből származik. Mivel a Serpa nyelvnek nincs is írott formája, ezért az ő kultúrájukról és történeteikről is aligha lelhetünk fel túl sok hiteles forrást. Márpedig a Himalája térsége talán az egyik legismeretlenebb és legegzotikusabb hely az Európaiak számára.

Teherhordó serpa

A Serpák egyébként valóban a teherhordásban emelkednek ki a leginkább. A terhet nem csak a hátukon cipelik, hanem a homlokukra is felerősítik. Az expedíciókon gyakran mind nők, mind férfiak segédkeznek. A Serpa nők kb. testsúlyuk 2/3-át, míg a férfiak kb. 40-50 Kg súlyt képesek felcipelni az hegyekre. Egy nap alatt több ezer méter magasságot másznak meg ilyen súlyokkal, olyan helyeken, ahová már öszvérrel sem lehet terhet szállítani, 4-5000 méter magasságokban.

De Tenzing elmondásaiból világos, hogy számukra ez sokkal több egyszerű munkánál. Számos lenyűgöző történetet mesél el Tenzing, olyan híres Serpákról, akik munkaadóikat egyszerűen nem voltak hajlandók bajban hagyni. Sőt, inkább haltak a hegyeken, minthogy az expedíciójuk egy-egy elveszett tagja nélkül térjenek vissza, habár semmi sem kötelezte volna őket erre.

Mount Everest csúcsa

Mount Everest

Nos Tenzing jópár mászást hajtott végre élete során. Bevallom én nem pont ilyennek képzeltem el a hegymászást, mint ahogy a Himalája térségében zajlik. A szélsőséges időjárás itt új értelmet nyer. Helyenként -20 fok alatti hőmérséklet alakul ki, mindeközben a hegymászók sátorban alszanak, illetve nem alszanak, mert úgy kihűlne a testük és megfagynának. Bármikor jöhet egy hóvihar, vagy egy lavina, de akár egy nagyobb szél is halálos lehet.

Ami igazán meglepő volt, hogy az ember azt gondolná, hogy hát jó… Meleg van megolvad a hó, tehát lavina jön azt azért jó lenne elkerülni, nem? Ezért inkább hidegben mászik az ember. Erre Tenzing nem egy pár téli mászást írt le – bár ilyen magasságban már az évszakok kicsit elvesztik a jelentőségüket -, amikor is a hegy, egyszer csak megnyílik és kettéhasad. Mégpedig éjjel az expedíció valamely táborának sátrai alatt. Ez azért fordul elő, mivel ilyen hidegben a jég annyira megfagy, hogy már szétfeszíti a gleccsert. Azt hiszem ez még a lavinánál is “jobban” hangzik…

Azért bővelkedett a könyv új ismeretekben, a fagyási sérülésektől, a szabadtéri, -20 fokban történő teafőzésig. Ami mégis sokkoló volt az Tenzing higgadtsága és szerénysége. A Mount Everest megmászása volt élete nagy célja.  – Az enyém még lehet meg sincs! Csak kis céljaim vannak… – Ez 7. alkalomra sikerült. Ez kicsit sokkoló információ volt. Tehát 6x nem sikerült… Pedig jó hegymászó volt, ott nőtt fel a hegyek közt, soha nem fagyott semmije, egész életében csak mászott. És mégis…

A 4. mászása tájékán írta talán először, hogy látott oxigén palackot, ezt sem teljesen így képzeltem. Az 5. mászásakor eldobták a palackokat, mert csak zavarta őket, és ekkor már saját bevallása szerint meg tudták volna ketten mászni a hegycsúcsot, csak lefelé nem lett volna energiájuk lejönni. Volt olyan év, mikor kétszer is megpróbálta megmászni a hegyet. Azonban a hegy pár hónap alatt is annyit változik, hogy már új utakat kellett keresniük. 

 



Copyright © Doma - 2017