Stand by jegyek hátulütői
Amerikai utamat egy barátommal terveztem, kivel még az egyetemen ismerkedtem össze. Barátom, hívjuk most Kevinnek, a Lufthansa alkalmazottja, és már több ízben járt a tengeren túl. A nagyobb légitársaságok alkalmazottjai komoly kedvezményeket kaphatnak a jegyárakból. A Lufthansa esetében a travel partner-ként az alkalmazottak másoknak is tudnak olcsóbb jegyet intézni, mégpedig 70% kedvezménnyel – míg maguk az alkalmazottak, és közeli hozzátartozóik 90% kedvezményt kapnak a jegyárból -. Így jutottunk ki mi is – Stand By jeggyel – ami elsőre rendkívül jól hangzott.
Mi az a Stand by jegy?
A Stand By jegy lényege, hogy beszállókártyát vásárolsz, és akkor kapsz valódi jegyet, ha marad hely a kiszemelt repülődön. Általában azért elmondható, hogy a Lufthansa járatai nem teltházzal üzemelnek, szóval ez nem volt komoly rizikó. Mindemellett a vállalat alkalmazottai nyilván hozzáférnek olyan bizalmasabb adatokhoz is, hogy melyik gép milyen utasszámmal szállt fel.
Sajnos már az odaút is problémásan kezdődött, hát még a vissza… Pár nappal indulásunk előtt kitört a Lufthansa sztájk, ami miatt 2 nap Amerikától búcsúzhattunk el. A 2015 nem a külföldi utazásaim éve lesz, ez már Márciusban kezdett megmutatkozni. Viszont az ide vonatkozó rész az, hogy a hagyományos jegyek esetében a légitársaság – Lufthansa esetén legalább is minden bizonnyal – fizetni köteles a miattuk lemondott szállásodat, és esetleges problémákból jogosan felmerülő költségeket. Mivel Stand By jegy esetén nem garantálnak semmit, ezek a privilégiumok csak nagyon komoly utánajárás alapján kerülhetnének elbírálásra, ha egyáltalán vissza is kapnánk valamit a pénzünkből.
Így hát kiutazásunk már önmagában problémásan alakult. Mivel a sztrájk csak a tengeren túli járatokat érintette, és biztosra akartunk menni Frankfurtba már szombaton kiutaztunk – vasárnap sokan járnak az üzleti utak miatt Frankfurtba, ezért féltünk, hogy nem maradt volna hely – . Végül vasárnap útnak indulhattunk Philadelphiába.
Vis Major probléma
A visszautunk talán mégszerencsétlenebbül alakult, mint odafelé. Mikor kiértünk a reptérre bő 2 órával a gép indulása előtt hatalmas sorba botlottunk. Ez még csak a poggyászleadásra várt. A sor 2 óra alatt ha 3 embert mozdult előre. Eleinte az informatikai rendszerre gyanakodtunk. Megjegyezném: semmien felvilágosítást nem kaptunk a sorban állás alatt. Mikor már sorrakerültünk, kb fél órával a tervezett felszállás UTÁN, közölték, hogy a gép még meg sem érkezett…
A probléma az volt, hogy Frankfurtban hatalmas vihar dúlt majd egy napon keresztül, ami miatt a gépek nem szállhattak fel, a mi gépünk – elvileg – már úton volt Philadelphia felé, mikor elérte a vihar, szóval valószínűleg útközben kellett landolnia egy útbaeső reptéren. Ezt hallva elgondolkoztam a gépen megjelenő csodálatos animációval egybekötött helyzetjelzés pontosságán. Minden esetre Philadelphiában 4 óra késést jósoltak, a csatlakozásunkat pedig átregisztrálták ennek megfelelően.
A gépünk tovább késett végül kb 5 óra késéssel szálltunk fel. Szerencsénkre Philadelphia – Frankfurt 2 órával rövidebb volt, mint Frankfurt – Philadelphia – ez köszönhető a föld forgásból keletkező távolságkülönbségnek illetve az utasok alacsonyabb számának -.
1 “átlagos” nap a Frankfurti reptéren
A bonyodalmak Frankfurtban kezdődtek meg igazán. A késés miatt nem volt egy óránk átcaplatni a Frankfurti reptéren. Mivel késett a gép, nem a rendes helyére állt be, ilyenkor gyakran szükséges az ismételt Security Check. Kb. 10 percünk maradt a beszállásra, mikor közölték, hogy nem tudják kinyomtatni a jegyeinket. Így hát lekéstük a gépünket Budapestre, két óra múlva indul a következő…
A jegy átváltására az ügyfélszolgálatnál volt lehetőség. Azonban a vihar miatt rengeteg ember maradt gép nélkül. Kínosan hosszú, kígyózó sorok álltak a pultok előtt. 6 órát vártunk, mire sorrakerültünk. Kiderült, hogy a sor csak a sorszámért áll, ami után kb 4 órát kell várni.
Mikor ránk került a sor még nem mosolygott ránk a szerencse. A hölgy nem tudott segíteni. Kiderítette, hogy a problémát az okozta, hogy Philadelphiában rossz jegyet foglaltak át, és mivel az a gép már felszállt, mi pedig Stand By jeggyel utazunk nem tud mit tenni. Másik jegyet kellene vennünk. Mivel a jegyfoglaló rendszerre se volt épp jogosultságunk, többször is beszéltünk a hölggyel mire a főnöke elintézte, hogy el tudjunk menni az utolsó géppel.
Egy rémálom volt a visszaút. Frankfurton teljes egy napot töltöttünk el a reptéren. A vihar miatt családok “aludtak” a reptéren, a sor hossza még este 9-kor sem csökkent, pedig 11 után Frankfurtból nem szállhatnak fel a gépek, tehát az emberek nagy része aznap már nem juthatott haza.
Poggyászkésés
Végül leszálltunk Budapesten. Meg se lepődtem, hogy a csomagomra is hiába vártam. Az egyetlen ami pozitív volt, hogy a poggyászt a Lufthansa ingyenesen szállította ki. Azonban ebből is sokat tanultam. Az időeltolódás és a késés miatt 2 nappal később értünk haza, mint ahogy elindultunk amire már nem volt érvényes utasbiztosításom.
Az utasbiztosítás általában viszont fizet a poggyászkésésért. Érdemes átnézni a szerződési feltételeket. Esetemben csak akkor fizettek volna, ha a poggyászom külföldön veszik el, tehát a hazautazáskor nem számít, hogy oda minden cuccod. Ezentúl a biztosító fizet, ha elveszik a csomagod. Én 2 nap után úgy éreztem elveszett… Felhívtam hát a biztosítót. 1,5-2 óra telefonbeszélgetés után kiderült, hogy a szerződési feltételekben nincs benne, hogy mikor veszett el egy poggyász. De az benne van, hogy mennyit kötelesek ekkor fizetni. Ezért hát ők akkor fizetnek, ha a légitársaság hivatalos jegyzőkönyvet ad át arról, hogy a poggyász nem csak késik, hanem el is veszett. Melyre nyilván hiába vártam volna…
Szerencsére a poggyászomat Húsvét hétfőn kiszállították. Ilyen szempontból nagyon lelkiismeretesek a légitársaságok. Ott nincs leállás.
