Románia, Déva, Hunyadvár

Rég óta szerettem volna látni valamit Erdélyből. Szerintem egy magyar utazónak Nagy-Magyarország területeit mindenképp végig kell járnia. Alig külföld – még útlevél se kell! Itt és most, az első erdélyi utamat olvashatjátok.

Egy hétvégén át élvezhettem a határon túli magyarok vendégszeretetét. Nagyon jól éreztem magamat. Bármikor is került eddig szóba Erdély, akármit is hallottam, mindig a gyönyörű hegyek, tavak kapcsán merül fel. Na ez az a rész, amiből még egy kicsit sem láttam. De ami késik, az jön 🙂 Azonban most ismét egy városnéző poszt.

A kiruccanás központjában Déva állott. Szívfájdalom, hogy Dévára nem lehetett repülni. Maradt a vonat. A hét órás út meglehetősen fárasztó volt. És nem! Hét óra abszolúte nem ok arra, hogy a vonaton WiFi, dohányzókocsi, vagy akár csak egy kulturált mellékhelység legyen. Tehát a dohányzók mennek a nem kulturált WC-be, ami előtt éppen ezért kilométeres sor áll. Aki pedig más okból közelítené meg a mosdót, igyekszik minél több nyelven felháborodni, hátha valamelyik célt ér… Na, de ennyit a leutazásról.

Déva

Házigazdám kitett magáért. Első este elmentünk a Dévai éjszakába. Nem volt éppen unalmas. Magyarként egyedül azért nem biztos, hogy ajánlanám a román kocsmákat. Ahogy beléptem nosztalgikus érzés fogott el, ott még dohányozhatsz bent is. Saját DJ keverte a nemzetközi slágereket a román mulatóssal. Fergeteges hangulat 🙂 Körbe nézve olyan érzésem volt, hogy egy-egy görbe estén azért pár Bud Spencer filmbe való verekedés is le szokott zajlani. Röviden: megérintett a hely varázsa 🙂

Déván nincs ezernyi látnivaló, de ami van az szép. Megéri ellátogatni egyszer. A város éjjel kellemes kis csendes hely, nappal pedig vár a vár. Pestieknek mondom, a várat sem érdemes összehasonlítani a Budai várral. Közepes tempóban 12 perc alatt járható végig… A kilátás nagyon szép. Érdekesség, hogy erről a várról szól a Kőműves Kelemen.  A történelemért cseppet sem rajongóknak pedig paradicsom. Sehol egy felirat, vagy tábla arról mi mikor épült, vagy merre mit látunk. Cserébe kiraktak egy táblát arról, hogy Vipera veszély van. A helyiek szerint nagyjából annyi az esély ott viperát látni, mint nálunk a Tescoo-ban. Viszont arra pont elég, hogy a nagyik kevesebb ideig ácsorogjanak a várfokon. Akinek nincs ideje – esetleg ereje – felsétálni, az választhatja a felvonót is, 10 lei. Tehát ebből egyenest következik, hogy cseppet zsúfolt, turistákban gazdag várra kell számítani, tele bomba nőkkel (NEM – csak egy volt ;)).

Szállás és kaja

A szállásomat nem én intéztem. Egy magyar iskolában kaptam helyet, ahol a portás és igazából a konyhásokig az összes ember roppantmód szívélyes volt. A default vendégváró szobákban nem voltam, mert épp telt ház volt, és a diákotthon részen kaptam szállást. Ez azért elég leharcolt volt.

Minden esetre a szállás ott baromi olcsó. 1350Ft egy éjszaka. Van menza is, szintén rekord kevésbe kerül. 1000 Ft-ért napi 3 étkezést biztosítanak. Én idő szűke miatt csak reggel ettem ott, de a helyiek szerint az ebéd is jó. Azt hiszem ez ennyiért hihetetlen olcsó, itt lehet érdeklődni: szállás Déva.

Vajdahunyadba menet elmentünk egy étterembe is, a neve La Cramă. Az árak magyar viszonylatban olcsónak számítanak. 1600-2000Ft körüli ételek vannak. Ha már helyi specialitást keresünk érdemes megkóstolni a pacal levest. Nem olyan vészes, mint amilyennek hangzik, sőt, finom 🙂 Készüljünk fel arra, hogy elég nagy adagot adnak illetve hogy nincs magyar se angol étlap. Kenyérrel simán jól laksz a levesektől. Desszerttel azt mondanám már kicsit sok is. Mind a leves, mind a főétel nagyon finom volt. Csak ajánlani tudom.

Vajdahunyadi vár

Nos, Déva mellett van a Vajdahunyadi vár is. Nem érdemes kihagyni. A program belépős, most épp emeltek és 30 lei (kb. 2000Ft) volt. Külön kell fizetni a fényképezésért, én ezt azért már lespóroltam. Viszont a vár… Ez az a hely amiről a töri és magyar könyvek szólnak. Még a levegő is olyan magyar volt… Hunyadi János csodálatos rezidenciája bevehetetlennek tűnik. Gyönyörű gótikus építkezés, hatalmas falak, ólomüveg ablakok. Azt hiszem nem véletlen, hogy még egy másolat is készült belőle Pesten.

Van benne egy meglehetősen mély ásott kút, amit a hadúr legendák szerint a török foglyokkal ásatott. Hunyadi János egyébként a fent maradt források szerint épp oly szigorú volt, mint Mátyás királyunk, csak kevésbé igazságos. Ez azonban mit sem von le a vár értékéből. A statisztikák szerint a falakban annyi tégla van, hogy abból egy 4 emeletes panelt fel lehetne építeni. De bizonyos részeket még így is átütöttek az ágyúk. A kínzó szobák, tömlöc, stb. szerintem nem volt különösen látványos. Számomra az egész vár építészete, hangulata, története a volt monumentális.

Az erdélyi dialektus

Sokan mondják, hogy a határon túl – különösképp Erdélyre szoktam ezt hallani – sokkal szebben beszélik a magyart, mint minálunk. Tény, hogy az emberek büszkén beszéltek magyarul. Először jártam külföldön élő magyarok közt, és a néhány szó nagyon megtetszett. A legtöbb számunkra nehezen emészthető szó persze a románból átvett kifejezés, de volt pár abszolút hagyományos, magyar kifejezés is, amire felfigyeltem. Összességében szóhasználatuk gyerekkoraim népmeséire emlékeztetett. A kedvenceimet megosztom:

• A portásra azt mondják: Kapus
• Náluk nincs hasábburgonya, náluk szalmakrumpli van!
• Csináltunk olyan nagyon menő képet amikor mindenki a levegőben van. Az ötlet leginkább azért tetszett, mert borzasztó viccesen hangzik, mikor folyamatosan azt mondogatták: 1…2..3… szökjünk! 🙂
• A vajdahunyadi várban pedig ezt a szöveget olvastam: ,,Ezenn a helyen kérem kerüljék az agglomerációt!”. Azért ilyet itthon még nem ovlastam :D. Az, hogy az ezen szigorúan két “n”-nel van írva, na bumm… De hogy mit jelent az agglomeráció szerintük, arra rá kellet kérdeznem, a válasz: feltorlódás.