Az Isztambuli szállás: Sultan Hostel

Nos az egyik legjobb döntés volt utunk során, hogy a Sultan Hostelt választottuk Isztambuli tartózkodásunk székhelyéül. Otthonról szemeltük ki a szállást, és már akkor is feltűnő volt, hogy meglehetősen jó értékeléseket kapott a hely. 6 ágyas szobában foglaltunk magunknak helyet, ami nagyjából 12€ kiadást jelent éjszakánként. De vannak más szoba konstrukciók is. Nyilván az aktuális árakról a foglalás alatt tájékozódhattok.

sultan-hostel-6-agy

Miért a Sultan Hostel?

Avagy mit is kapunk a 12 eurónkért. A jó hír, hogy ebben benne volt a reggeli is, ami mondjuk nem nagy szám, de azért jó ha van. Ezen felül 5 másik emberrel alhatsz egy szobában, ami kicsit olyan kollégium pozitív, de pár napra nosztalgiázni igencsak jó.

A fürdőszoba egész kulturált volt, a zuhanyból is jött meleg víz a szobákban még légkondi is volt. A hostelben kérhetsz ingyen széfet, szóval az értékeidet el tudod zárni, ha szeretnéd. A számítógépek is működtek és PDF nyomtatás is megoldott, tőlünk a Boarding Pass nyomtatásért pénzt sem számoltak fel. Minden szinten volt külön free WiFi, amelyikre nyugodtan kapcsolódhattál. Azt nem mondom, hogy szágoldozott a net, de teljesen használható sebességgel lehetett netezni. A reggeli kicsekkolás sem probléma, mert a hostel nyújt ingyenes tárolási lehetőséget a csomagjaid számára.

Másik nem elvetendő pozitívum, hogy pont a belváros közepén helyezkedik el. A kék mecsettől, Ayasofyatól, Sultan Ahmet parktól nagyjából 5 perc sétára. A Grand Bazar is elérhető gyalog, kb 10-15 perc lehet. Szóval azt merem mondani, hogy kifejezetten jó környéken fekszik és reális áron. Ráadásul a hostel utcája egy sétálóutca tele pubokkal, ami nagyon hangulatossá teszi.

A kocsma rész nagyon hangulatosan berendezett hely, ahol érdemes legalább egy estét eltölteni. Sajnos a 12 lírás – kb 1200 Ft – literes sört azért nem mondanám éppenséggel túl olcsónak, de a hangulat mindent megér. A kiszolgálás kifogástalan. A pultos/pincér fiatalemberek folyton mennek fel alá. Semmi Iphone! Szerencsénkre pont hétvégére érkeztünk a hostelba, amikor telt házzal ment a hely. Minden sarkon vizipipáztak, söröztek, beszélgettek az emberek.

A társaság

A hostel azért jobb, mint a hotelek, mert ide úgy jönnek az emberek, hogy találkozni fognak. Nem kerülik a beszélgetéseket. A szobánkba két Algériai srác lakott, majd később egy kínai apukával találkoztunk, aki Pozsony felé vette az irányt ,,mert a lánya valami rosszat csinált és most bajban van”. Azért eltöltött 2 estét a Hostelben, szóval hatalmas baja nem lehetett 🙂

Az egyik vendéglátós sráccal is összebarátkoztunk. Többször is mondta a nevét, de nem tudnám leírni. Hatalmas forma volt a srác. Volt a kisugárzásában valami eszméletlen. Bármelyik lányhoz szemrebbenés nélkül ment oda, hogy rávegye amire éppen kedve tartotta. És látszólag mindig sikerült. Kíváncsiak voltunk hogy csinálja, de nem jöttünk rá. Minden esetre sajnos jövő hónaptól már Ausztráliában fogja űzni az ipart. Azért a nagyokat sóhajtozó lányoknak üzenem, felesleges aggódni a török srácok többsége elég határozott.

Megismertem egy Dél-Afrikai lányt és az édesanyját is. Bonyolult egy neve volt, úgyhogy inkább csak a Maggiet használta. Meséltem nekik Magyarországról, ők meséltek nekem Dél-Afrikáról. Úgy tűnt, ott minden meg akar enni, vagy legalább ölni. Szóval nekem való hely. Talán pár éven belül oda is eljutok.  Ezenkívül azt mondták, hogy a közhiedelemmel ellentétben drága hely Dél-Afrika. Úgy vettem ki a szavaikból, hogy drágább, mint Budapest. Miután mindent jól megbeszéltük néztük az Ausztrál focit. Illetve eleinte csak találgattuk, hogy milyen sportot is nézünk 🙂

Szóval a szállás remek volt, a társaság ideális a sör drága. Megyek máskor is 🙂



Copyright © Doma - 2017