Pisztáciafa óvoda

4. lépés: A pisztáciafa gondozása

Békák a csíráztatóban

Nos, miután türelmesen kivártam, hogy a magokból csírák legyenek, és átültettem a növénykezdeményeket, a csíráztatómat elfoglalta egy levelibéka család. Nem vagyok babonás, de ez a jövőre nézve biztosan jó jel. 🙂 Illetve azt is jelenti, hogy már rég nem írtam ide, szóval neki is kezdenék. Hogy neveljük – és hogy ne neveljük – a pisztácia csemeténket?

Bármit is olvastam az interneten, mindenki egyetértett benne, hogy a pisztáciafa a napot szereti illetve, hogy szárazságtűrő növény. Így hát elsőkörben a legjobb, amit tehettem, hogy  – tavasz lévén – az ablakban nevelgettem a kis palántákat. Mivel a hálómban, ahol csíráztattam őket kevés a fény, kivittem a cserepeket a nappaliba. És láss csodát, a növények tényleg gyors növekedésnek indultak.

A pisztácia palánta öntözése

Pisztáciafa öntözése

Tehát a nap tényleg bejött, ellentétben a szárazsággal. Júniusban megérkezett a meleg, úgy döntöttem a fácskákat kiköltöztetem a teraszra. Az agyagcserepek a napon viszonylag gyorsan kiszáradtak, a homokos talaj pedig csont keménységűvé száradt. A növény leveleinek vége kezdett elfonnyadni, mintha nem jutna elegendő nedvességhez. Így hát előbb utóbb naponta kezdtem el locsolni a fákat. Ez nálam bejött. A pisztáciák ezt követően látványosabban fejlődtek és a levelek is alakultak.

Viszont azért megjegyzem sok helyen olvastam, hogy a fák gyökerei a sok nedvességtől könnyen elrohadhatnak. Nálam ez eddig nem történt meg.

A pisztáciafák először felfelé növekedtek, jóformán megnyúltak. Ezt követően kicsit aggódtam, hogy egy-egy nagyobb szél kettétöri azt, amit az idősebb fák esetében törzsnek hívnak. Így hát a palántákat kikötöztem. Majd a fák már nem is annyira felfelé nőttek, inkább erősödtek, lassan már egészen fás száruk lett.

 

Sárguló levelek a pisztáciafán

Kártevők

Egyébként a pisztáciafa leveleivel továbbra is csak a gond volt. A csemetéket egyből megtámadták a tetvek, szóval érdemes bevetni amit a permezetésről tudunk. Én először bolti szerekkel próbálkoztam, de nagyon nem működött. Ezért egy ismerősöm tanácsára egy szappanos oldatot kevertem, ami kicsit jobbnak tűnt. Azonban ezzel is jónéhányszor fújtam le a fákat, mire úgy nézett ki, hogy a növények megmaradnak.

Sajnos később a levelek sárgulni kezdtek. Erre nem találtam igazi magyarázatot. Lehet a permetszertől, vagy nem. Talán egy nap egy helyes kertészlány segít megfejteni 🙂  Mindenesetre az internetes keresgéléseim alapján a pisztáciafa levelei elég gyakran szoktak sárgásabb színt felvenni. Tehát ezt nem feltétlen tulajdoníthatjuk problémának. Egyébként két héttel a sárgulás után sem romlik a helyzet, tehát a fák nem száradtak ki és nem rohadtak el.

A pisztácia és a madarak

Nos, intelmem is van a jövő nemzedékének, ugyanis végzetes lépést követtem el. Kitaláltam, hogy a pisztáciafa remekül fog kinézni, ha a cserép aljára pisztáciahéjakat szórok. Az igaz, hogy nem nézett ki rosszul, azonban a környékünkön élő madarak úgy érezték: ez felhívás keringőre. Tollas barátaink szép sorban elcsenték a pisztáciafa alól a magokat. Majd annyira lelkesek  -vagy csalódottak – lettek, hogy mivel a magok héjában már nem volt semmi, két pisztáciacsemetét is elvittek. Szó szerint kiszedték a fákat a cserépből. Szóval először a tetvek, aztán a madarak. Már mindenki az én pisztáciámra pályázik. De a tanulság, nem kell a pisztáciafa alá magot tenni 🙂


Copyright © Doma - 2017