Iratkozzon fel email címével a Blogra

Adja meg email címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.

Pisztáciafa csíráztatása - a csíra

2. Lépés: A csíráztatás

Tehát a magok szerencsésen megérkeztek. Első körben 16-ot rendeltem, majd meglátjuk mi sül ki belőle. Eleinte kicsit naívan álltam én ehhez az egész Pisztácia dologhoz. Gondoltam, majd megrendelem a magot, bedugom a földbe, majd valamikor (harmadnapra) jön egy hatalmas eső, és mind kihajt, mint azt a jól ismert meséből tudjuk. Nos a csíráztatás mégsem pont így működik.

Amikor először elkezdtem érdeklődni a pisztáiafa felneveléséről, igyekeztem az interneten fellelhető összes eszközt magam köré gyűjteni. Rákerestem bármire, ami csak segíthet, elolvastam mindent, és majd minden forrás részben vagy homlok egyenest ellentmondott egymásnak. Azért néhány infót megosztok, mielőtt elkezdem leírni a saját verziómat.

Az ellentmondások egyik oka nyilván az lehet, hogy pisztáciákon belül is lehetnek eltérések, továbbá Amerikában, Mexikóban vagy éppen Törökországban biztosan más (már bevett) szokásokat alkalmaznak. Sok helyen olvastam, hogy a csírázás valószínűsége függ a magok frissességétől. Tehát a legnagyobb eséllyel a friss magok fognak kicsírázni. A magok érzékenyek a tárolásra is, többen mielőtt elkezdenék a csíráztatást neki alaposan lemossák a magokat, hogy a rájuk tapadt zsír, vagy kosz ne rontsa a csírázási esélyeket.

 

  A youtube-on találtam egy videót, a pisztácia csíráztatásával foglalkozik. Ez egészen onnan indul, hogy a magok csonthéját leszedi (én már megpucolt magokat szereztem).  Majd a magokat nedves törlőkendőbe tekerve beteszi egy zárható műanyag zacskóba. Nyilván azért jó megoldás a zacskó, mivel magas páratartalmat biztosít.

Később mikor a magokból kijött a csíra, átülteti őket egy látszólag virágfölddel teli műanyagpohárba. Sajnos nem igazán ad arról útmutatást, hogy a beültetéskor a magnak milyen irányban kell állnia, illetve, hogy mekkora részét temeti be a növénynek a földdel.

1. nap

Miután kibogarásztam a szakirodalmat első nap a magokat beraktam egy pohár vízbe. Nemes egyszerűséggel arra jutottam, hogy ha 24-48 órát áztatom, amíg a magok kicsit megszívják magukat, abból hatalmas baj nem lehet. Sok helyen írták, hogy érdemes állot vízbe beáztatni őket, szóval én is így tettem. A második napra a magok egy része lesüllyedt, másik része fent maradt, minden esetre én beáztattam.

Csíráztatás vattában

3. nap

Tehát harmadnapra kivettem a magokat a vízből.  Ezekután a magok felét törlőkendőbe, másik felét vattába burkoltam. Mivel minden külföldi videóban azt láttam, hogy valamilyen törlőkendő szerűséget használnak én is így tettem. Azonban mivel édesanyám szerint vattában lehet jól csíráztatni annak is eleget tettem. Mindkettőt a szobámban helyeztem el, ami nem nevezhető éppen világosnak és a hőmérséklet is kb 20 fok körüli. Sokan írták, hogy a csírázáshoz nem feltétlen kell napfény, viszont a magas hőmérséklet meggyorsítja.

1,5 hónap múlva

Nagyjából egy hónap telik el, míg látunk valamit a magokon. A legtöbben azt írják érdemes egyből cselekedni, én megvártam míg az első levél vagy szár kezdemény is kibújik. Így könnyebben el tudom dönteni, milyen irányba is kellene a magokat elültetni. Egyébként a csírák többnyire egyenesen nőnek, majd ha túl sokáig hagyjuk őket fény nélkül spirál szerű alakzatba kezdenek el fejlődni. Ez jelentősen megnehezíti a beültetést, szóval ha lehet ezt már ne várjuk meg.

Ha a csírák nem akarnak előjönni egy-másfél hónap után sem, akkor se legyünk türelmetlenek, nálam még 2-2,5 hónap után is bújtak ki új csírák a magokból. A fotók közül a második és harmadik képnek próbáltam olyat kiválasztani, ami az ideális fázist mutatja a cserépbe ültetéshez. Tehát eddig várjunk és ne tovább!


Copyright © Doma - 2018